Az antibiotikum-rezisztencia: amikor a prevenció védőbástyája darabokra hullik

Valódi egészségügyi kihívássá vált az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia ténye. Rengeteg baktérium ellenálló lett a kezelésekre, növelve ezzel a megbetegedések számát, előidézve a súlyosbodását és a szövődményeit, több millió halálesetet okozva világszerte, ami mára kimagasló közegészségügyi problémát jelent.

A jó öreg penicillin, ami már nincs

A probléma a régi antibiotikumok eltűnésével, gyártásból való kivonásával (a jó öreg penicillin, ami már nincs) kezdődik, a hirtelen “behozott” sokféle és széles spektrumú új antibiotikum bevezetésével folytatódik, ezek felelőtlen, túlzott és többször indokolatlan használatával pedig súlyosbodik, ami a rezisztens, ellenálló korokozók számának következményes emelkedését eredményezi.

Ezért szükséges többek között a fertőzések megelőzése:

– a környezetünk, beleértve a kórházi, a gyermekközösségek, nagyobb közösségi terek megfelelő tisztántartását a kórházi mellékhelyiségektől kezdve az ágyak, éjjeliszekrények, az iskolai padok, mellékhelyiségek, tornatermek, légkondicionáló berendezések rendszeres tisztítása.

Akárcsak az iskolai órák egészségnevelés oktatása: orrfújás, köhögés, kézmosás evés előtt, wc után.

A felelős antibiotikum használat fontossága

Felmerül a kérdés, hogy mikor vegyünk be antibiotikumot: csak valódi bakteriális fertőzés esetén és megfelelő diagnosztika után.

Ajánlott szűk spektrumúval kezdeni, megfelelő adagban adni, megfelelő ideig megelőző, profiltaktikus kezelést pedig csak a legszükségesebb esetben alkalmazzunk.

Mit lehet tenni a gyermekgyógyászatban?

A követendő elv: kevesebb fertőzés, kevesebb antibiotikum EGYENLŐ kevesebb – eszetlenül választott – antibiotikum, kevesebb rezisztencia.